Byakuya hobbija
Egy szép tavaszi napon vagyunk Soul Society-ben.A helyszín Kuchiki Byakuya irodája.
-Szürcs- halladszódtak Byakuya felől a hangok,miközben elemelte szájától a teáscsészéjét, majd az
asztalra tette.-Nos, mit is akarsz tőlem pontosan?
-Néhány kérdést feltenni.Az iskolában azt a feladatot kaptam, hogy írjak egy
nemes emberről.-válaszolta a fejét vakarva Ichigo.- Elösször is talán, hogy...-kezdte
meg a kérdezgetést az ifjú narancssárga hajú fiú. Byakuya szépen válaszolgatott kérdéseire, bár nemigazán értette, miért pont őt választotta.
-Jó...és mi a hobbid?- tette fel ezt az igen kényes kérdést, miközben szorgosan jegyzetelt.
-Erre nem szeretnék válaszolni.-érkezett is a felelet.
-Na, de most miért? Kényes rész, vagy mi?
-Nem, csupán nem szeretném, ha a nyilvánosság elé tárnád, hogy mi a hobbim.
-Akkor csak nekem áruldd el! Ugyis érdekelt.
-Sok a dolgom. Megkérlek, hogy távozz!- állt fel Byakuya a helyéről és ajtót nyitott a helyettes shinigami előtt.-Még a főkapitányhoz is el kell ma mennemm.
-Csak legalább még arra a kérdésre válaszolj!- lépett ki az ajtón Ichigo.
- Viszont látásra!- csukta be az ajtót.
De Ichigo csak nem hagyhatta annyiban. A dolgozathoz is kellett, namegy őt is érdekelte
mi lehet egy ilyen kaliberű jégcsap hobbija. Ha most mást választott volna, akkor még az idő, amit Byakuya kikérdezésére szentelt is felesleges lett volna.
- Vajon azért nem mondja el, mert igazából egy perverz szatír és ezt nem akarja, hogy kiderüljön? Akkor csakis női alsónemű gyűjtés lehet a hobbija!- találgatott magában Ichigo
és eközben egy centit sem haladt az iroda ajtaja elől.
Renji épp arra jött, majd egy furcsa pillantást vetve Ichigora megállt.
-Te meg mit csinálsz itt Ichigo?
-Hm? Renji?- szakította meg gondolatmenetét a fiú.-Hát te?
- Fejfájás elleni gyógyszert hoztam a taichounak, de neked semmi okod ittlenni, szóval kotródj!
-Nem,amíg ki nem derítettem Byakuya hobbiját.
-Minek neked pont az ő hobbija?
-Az most nem lényeg. Te nem tudod mit csinálhat szabadidejében?
- Szerintem neki olyanja nincs. Általában mikor látom csak a munkával foglalkozik. Higgy nekem.Elég gyakran látom.
- Azért mert nem láttad amikor szabad volt. Különben is...- Ichigo mondatát egy telefoncsörgés zavarta meg.
-Halló? Ukitake?-válaszolt az irodában ülő férfi.-Felgyógyultál már a betegségedből? Értem. Jobbulást! Igen láttam.
-Pff! Ez nevetséges! Van jobb dolgom is ennél!-zavarta meg Renji a hallgatózást, majd átadta a tálcát rajta a gyógyszerrel és teával Ichigonak.-Tessék! Ezt add át Kuchiki taichounak!-azzal Renji el is ment.
-Igen! Valóban jól néz ki.-hallotta Ichigo a beszélgetést tovább.
-Igen.Az érintése kellemes.De legjobban a mintái tetszenek.Nem bírom ki, hogy ne legyen az enyém.De ahhoz, hogy megszerezzem, sajnos még idő kell. Csak remélem nem szerzi meg valaki elöttem.
Ichigo izgatottan várta a folytatást, de már csak egy végszót hallott és azt, ahogy Byakuya a helyére teszi a telefont. Gyorsan kiegyenesedett, majd bekopogott.
-Igen?
-Bocs,hogy megint zavarok, de ezt Renji küldi.- tette le elé a tálcát.
-Renji? Értem.-válaszolta, majd bevette a gyógyszert.
-Vajon akkor is bevette volna, ha én kicseréltem volna drogra? Majd kipróbálom.-nevetett magában Ichigo.
-Nos,akkor én nem is zavarok tovább! Kellemes álmodozást Renjirő...illetve munkát!
-Köszönöm!-azzal folytatta a papírok olvasását.
-Nos, viszlát!-szaladt ki az irodából.
-Huhú! Tudom mi Kuchiki Byakuya hobbija! Megszűntek azok a tévhitek, miszerint esetleg barátnőt szerzett, vagy a különböző ízesítésű teák megkóstolása és összehasonlítása lenne a hobbija.
Ichigo nagy örömében Renjihez sietett. Mikor már majdnem odaért, lelassított, hogy ne tűnjön olyan izgatottnak.
-Kíváncsi vagyok Renji milyet fejet fog vágni mikor megtudja, hogy Byakuya kiszemelte magának. Bár biztos el kéne mondanom? Nem tenném tönkre vele ezt a bimbózó kapcsolatot?-tanakodott magában.
-Miért vagy ilyen izgatott Ichigo?-szólt hozzá Renji.
-Renji?
-Miért ver engem a sors veled?
-Renji! Van egy jó hírem! Megtudtam Byakuya hobbiját!
-Na! Erre kíváncsi leszek.
-Szabad idejében rólad szokott álmodozni. Meg akar téged szerezni magának.
Renji erre csak meglepődött, halványan piros arccal válaszolt. Ichigo csak vigyorgott elötte, azt hitte Renji örül a hírnek.
-E-ezt nem mondod komolyan!- törte meg a csendet Renji.- A-az nem létezik, hogy a taichou...
-De igen! Ukitakéval beszéltek erről telefonon.
-Nem értettél félre valamit? A taichou nem érezhet így!
-Menj és kérdezdd meg tőle, ha nekem nem hiszed el!
-Megyek is!- határozta el magát Renji, majd Byakuya irodája felé vette az irányt.-Kuchiki taichou!-nyitott be.
-Látom, nálad még mindig luxusnak számít a kopogás, Renji.
-Kuchiki taichou! A telefonbeszélgetése Ukitake taichouval...
-Oh, hát tudsz róla?-pirult el halványan Byakuya ennek tudatára.
-Igen, tudok.
-Nos, megkönnyebbültem, hogy már nem kell titkolnom.
-De... ez mégis, hogy lehet? Hogy tudott belémzúgni?
-Te mégis miről beszélsz?
-Erről beszéltek, nem?
-Ugyan, erről szó sincs.
-Akkor miről volt szó?
-A peremvidékre nemrég érkezett új teáscsészéről.Annyira szép!
-Egy teáscsészéről?!-nyitott be Ichigo is.
-Hm?
-Egy teáscsészéről beszélt, mikor azt mondta, hogy "Az érintése kellemes,de a mintái mindent visznek."?
-Nos, igen. A hobbim ugyanis Ukitakéval eggyütt a teáscsészék gyűjtése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése